Majd csinálok ilyet otthon11-a majonéz

Eszti kérdezte, hogyan készül. :)

Én 3 tojássárgájából készítem, de ez egy igen nagy adag. :)

Tehát a robotgép tálkájába beleteszem a 3 tojássárgáját, egy evőkanál cukrot, pici sót, és elindítom a habverővel a legmagasabb fokozaton. Eközben nagyonnagyonnagyon vékony sugárban csorgatom bele az olajat. Körülbelül 2 dl olajat vesz fel ez a tojásmennyiség. Egészen ki kell fehérednie, és egynemű masszának kell lennie, akkor jó.
Amikor kész, keverek bele 2 evőkanál mustárt, egy icipici fehérbort, borsot, esetleg sózom-cukrozom, ha szükséges.
Natúr joghurttal, esetleg tejföllel elkeverve tartármártásként szoktam használni.
Sokkal olcsóbb, és sűrűbb, teltebb ízű, mint bolti társa. Egyetlen hátránya, hogy hamar romlik (szalmonella), így leginkább télen készítem. Nyáron, biztos ami biztos, inkább a boltban veszem.

Majd csinálok ilyet otthon 10 - Szaloncukor

Ha hetekig nem írok, az azt jelenti, hogy egyfolytában sütök-főzök, varrok, tanítok. Most is éppen két rohanás között vagyok, de erről a projektről muszáj beszámolnom. Közkinccsé kell tennem. :)

Dolce vita blogjában akadtam rá arra, amit kerestem. Valahogy mindig nagy gondban voltunk a szaloncukorral. Sokáig nem találtunk olyat, ami valóban ízlett volna, és pusztán a hagyomány és hangulat miatt vásároltunk belőle. Aztán jött a Szamos-féle, ez tényleg finom. Azonban ebből egy 8 személyes család egyébként is nagymértékű édességigényét kielégíteni eléggé költséges mulatság volt.

Idén döntöttem. Mindenképpen itthon készítem el. Jó-jó, de mit...két napig keresgéltem, rengeteg receptet találtam. Végül a már említett blog szaloncukra győzött.

Az ára verhetetlen. Kiszámoltam, lemértem, 70 db cukor lett, 60 dkg, és ez került 800 Ft-ba. Ráadásul ebben aztán tényleg csak az van, amit én tettem bele. Az eredeti recepten egy kicsit változtattam, ezt nyugodtan megteheted te is, ebben (is) áll a nagyszerűsége.

20 dkg mandula

15 dkg cukor

3-4 evőkanál tömény alkoholos ital (nálunk éppen vodka és rum volt itthon)

mazsola, kandírozott gyümölcsök, datolya, és amit szeretsz.

A mandulát a kávédarálón ledaráltam a cukorral együtt. Utána botmixerrel összetrutyiztam (szakszó) a mazsolát, narancs-és citromhéjat, datolyát, sárgabarackot, attól függően, milyen ízben szeretitek. Nálunk a datolyás-vodkás, illetve a rumos-mazsolás lett a nyerő.

A mandulás port, és a gyümölcsös sűrű masszát keverd össze, és annyi evőkanállal kanalazd bele az alkoholt, amíg formázható masszát nem kapsz. Vigyázat, ez csupán 3-4 evőkanált jelent! Fontos, hogy valódi alkoholt, és ne aromát használj, mert ez is tartósít.

Én kis hurkákat formáztam belőle, és végül fogpiszkáló segítségével mindet megfürdettem valódi étcsokoládéban. Amikor vásároltam, a Boci csoki éppen 90 Ft volt, ebből spájzoltam be.

Egyedül a csomagolással vannak még gondjaim. A fóliás papírok kipödrődnek, muszáj őket megkötni, és ez több idő-energia, mint maga a készítés. Ráadásul mi nem akasztjuk a fára, így aztán felesleges. Más papírok átzsírosodnak. Na, ezen még ügyködök...

Kamrafosztók

A környékünkön évek óta jönnek a kamrafosztogató gyerekek október utolsó estéjén. Eleinte nem voltam rutinos, és valóban kifosztottak. :)

Idén azonban készültünk.

Mályvacukorral.
A fotóért elnézést, valamiért a vakus túl világos lett, a vaku nélküli homályos...igazából nem értek hozzá, valamit biztos tehettem volna az ügy érdekében, de tehetetlen voltam, a férjem meg dolgozott. :((( Szóval ez most ilyen...

De a mályvacukor finom lett, sőt, mind egy szálig elfogyott.

Egy kislábasban összefőztem 45 dkg cukrot, 3 ek mézet, és 1,5 dl vizet. Forralás után 3-4 percig főztem még. Eközben egy zacskó zselatint elkevertem 3 ek vízzel. Ebből jó kemény massza lett, nem kell megijedni. Rumosmeggy ízű aromát tettem még a zselatinhoz, ettől egyben szép babarózsaszín lett.

Amikor már 3-4 percig főtt a szirup, lassal hozzáadtam a zselatint is. Utána az egészet felhabosítottam a tálas mixerrel.

Amíg a mixer dolgozott, egy tepsibe sütőpapírt vágam, és alaposan beolajoztam. Ebbe simítottam a ragacsos masszát, és kitettem hűlni-dermedni az ablakba. (lehet a hűtőbe is)

Amikor ezzel kész lettem, a konyhapultot is beolajoztam, és ide borítottam a cukorkát. Olajos késsel felkockáztam. Egy kis tálkában összekevertem porcukrot és étkezési keményítőt, és a kis cukorkakockákat ebben hempergettem meg.

Délutáni forrócsoki kaláccsal

Középső lánykám szeptemberben már kisgimis lett, új iskola, új osztálytársak...élvezi az új helyzetet, a kihívásokat, de a régiek is nagyon hiányoznak neki. Szerencsére a szolfézs maradt a régi suliban, a régi társakkal. Így aztán volt alkalma megszervezni egy közös játékot a szünetre.
Sokat törtem a fejem, mi legyen a "menü", mert ugye nem szülinap, meg semmilyen ünnep, "csak" a barátságok ünnepe. :)
Így aztán végül a forrócsoki és a kalács mellett döntöttünk. Sülnek a kalácsok, a lakást betülti a karácsony előillata.
Összesen 2 kg lisztből, négy szép kalács készült. Van közötte mazsolás, cukros, és semmilyen. :)

A recept: 50 dkg liszt, 2,5 dkg friss élesztő, 2 dl tej, 3 tojás, vékonyka szelet vaj felolvasztva, 5 dkg cukor, csipetnyi só, mazsola, tetejére jégcukor, és egy tojás a kenéshez.

A hozzávalókat a kenyérsütőben kelesztettem meg, majd megfontam, és mivel ez egy nagyon lágy tészta, őzgerinc-formába ültettem. Ott még duplájára kelesztettem, megkentem a tetejét, és 190 °C-on kb 50 percig sült. Az utolsó fél órában alufóliával gyengén letakartam a tetejét, nehogy megégjen.

Következik a forrócsoki, de az csak délután, mert frissen készül! :)

Majd csinálok ilyet otthon...7.rész

Nem készítettem még statisztikát, de talán hetente sütök pizzát. Van egy titkom ezzel kapcsolatban: ha felgyűlik egy kis maradék husi, zöldség, miegymás, akkor délelőtt gyorsan bedagasztok egy tésztát.
A tészta végtelenül egyszerű, elronthatatlan...nálunk 1 kg liszt, bele só, cukor, és fűszerek. Rozmaring, kakukkfű, bazsalikom, és fokhagyma. Utána beleteszek egy zacskó porélesztőt (olyat, ami 1 kg liszthez elegendő), és öntöm bele a tejet. Egy liternyi biztos elfogy.
Ezt nem bízom a kenyérsütőre, mert pontos adagokat nem tudok, csak érzem, mikor jó a tészta.
Amikor megkelt, jó olajos kézzel négy részre osztom, és 4 tepsibe lapítom a kezemmel őket.
Ezért is jó, ha kézzel dagasztjuk, mert utána úgyis kézzel dolgozunk vele. Ennek lehet, hogy semmi tudományos alapja nincs, csak én nem vagyok elég rugalmas. :)))

3 féle pizza készül:

Első paradicsomos szósszal, lásd a házi ketchup postot. Most éppen sültkolbász marad tegnapról, így azt karikáztam rá. Ezt eszik a kisebbjeim, akik még nem mernek kísérletezni az ízekkel. Konzervatívak, szerintük a pizzához a ketchup dukál. Nálunk ők képviselik a "tömeget", így ebből két tepsi készült.:)

Második fokhagymás besamellel készül. Erre füstölt tyúkcombot tettem. Ajándékba kaptam a szomszédból. Nem ettünk még soha tyúkcombot füstölve, ráadásul bio-ból készült, úgyhogy az ínyencek, és a férjem osztoztak rajta. Ja, a férjem is ínyenc ám.

A harmadik az enyém. Három napi adagom: reggelire, ebédre is ezt eszem, mert nagyon szeretem.

Azt hiszem, már írtam egyszer, hogy nem szeretem túlcifrázni az ízeket, egyszerűen rajongok az ilyen szimpla fogásokért.

A tésztára paradicsomot karikázok, zúzott fokhagymát halmozok, és betolom a sütőbe. Aki igazán jót akar enni, ezt próbálja ki!

Majd csinálok ilyet otthon...6. rész

Ez mi?-kérdezték este az éhesek. A türelmetlenek találgattak: bukta, de sós az illata.
Na szóval ez Hot Dog.
A tésztájához 1 kg liszt, 2 tojás, 10 dkg vaj, 5 dkg élszető, 3 evőkanál cukor, és só szükségeltetik.
A kenyérsütő dagasztója elvégzi a nehezét, nekem már csak kétfelé kellett osztani, téglalap alakúra kinyújtani, a téglalapot pedig 9 kisebb téglalapra osztottam.
Mindegyiket megkentem mustárral, és ketchuppal, majd egy fél virslit tettem bele. Összehajtogattam, a hajtásoknál jól összenyomkodtam a tésztát, és egy órát kelt még a tepsin.
Utána megkentem tojással a tetejét, és betoltam a 170 °C-os sütőbe.
Ott csücsült kb fél órát.
A receptre itt bukkantam.

Maggi a'la mamma

Eszembe jutott egy kis szösszenet a napokban.

Lehet-e imádság közben főzni? És főzés közben imádkozni?


Sokadszorra kapom rajta magam, hogy nem tudom megmondani, főzök-e, vagy éppen a Jóistennel beszélem meg a dolgaimat...

Mostanában egészen hétköznapi események mögött látok meg mélyebb összefüggéseket. Aztán hogy ezek tényleg ilyen fontos állomások-e az életemben, vagy csak én képzelem azoknak, hát nem tudom, majd kiderül.

Mindenesetre most sem tudom eldönteni, hogy gasztroblogot írok, vagy pszichodrámát játszok magamban. :)))

Ha visszasétálok 15 évet az életemben, emlékszem, reggel sosem tudtam még, mi lesz délben az ebéd. Ahogy éhesedtem, úgy körvonalazódott mit lenne kedvem enni. Már csak a gyerekek szájízére kellett formálni, és mehettünk is a boltba. Jó volt ez így, mindig is szerettem a pillanatokat élvezni.

A következő fokozat akkor következett be, mintegy 10 éve, amikor messzebb költöztünk a bolttól. Kénytelen voltam előre megérezni, mihez lesz gusztusunk. Eleinte nagyon nem ment, de aztán belejöttem. Egy hétre előre étlapot terveztem, "és eszinemeszinemkapmást" elvén üzemelt a konyhám.
Ezt az elvet korábban el sem tudtam képzelni, nemmég megtartani....

Aztán jött az idei nyár, és minden borult. Ez is. Már nem azt ettük, amit megkívántunk éppen, nem is azt, amit elterveztem, hanem ami aznap érkezett.

Nem tudom, mi történt a földeken, és a kertekben, de naponta több láda nyersanyag landolt nálunk. Mi meg örültünk. Először. Másodszor.

Aztán azt éreztem, kihúzzák a lábam alól a talajt. De a józan eszem azért azt diktálta, jól jön ez még, fagyasszuk le. Megtelt az első, a második, a harmadik és a sokadik fiók a fagyasztóban. Aztán beüzemeltük a másik fagyasztót. S mivel harmadik nincs, megteltek a csavaros tetejű üvegek. Azt hittem, ezek sosem fogynak el, de mégis elfogytak.

S ekkor érkezett még két láda leveszöldség. Sárgarépa, gyökér, zeller, karalábé.

Akkor éreztem, hogy ehhez én már kevés vagyok.

Leültem az internet elé, és azt mondtam, addig fel nem állok, amíg meg nem találom a megoldást.
És megtaláltam.

Maggi a'la mamma!




Mivel vegetát, leveskockát eddig nem használtam a sok adalékanyag miatt, nagyon örültem a receptnek.

Nosza, két napot pucoltam, aprítottam, de hihetetlenül élveztem, hogy nem kell kidobni, nem kell mindet azonnal megenni, és mivel még sosem készítetem, a kiváncsiság öröme éltetett.

Először is tehát mindent megtisztítottam, és nagyon pici darabokra vágtam. Jól megsóztam, pici cukrot is adtam hozzá, és forró olajon megforgattam.
Amit én tettem bele:

sárgarépa,
gyökér,
petrezselyem,
zeller szára,
gumója,
vöröshagyma,
lestyán,
fokhagyma,
paradicsom,
cukor,
só.

Utána egy tepsire fektettem, és pár napig a forró napon szárítottam.
Ne keseredj el, most is hozzá lehet látni, sütőben egy-két éjszaka 70°c-on kell szárítani.

Az eredeti receptet itt találod meg.