Eleinte amolyan hóvégi koppéteknek számított mifelénk, aztán teljes jogú vacsorává nőtte ki magát. Lepénylegénynek ismertem meg, ugye a szeme-szája olyan kis kópévá teszi, mint a gyerekeim.
A tésztája lángostészta, de nem olajban sütöm. Szépen tepsire sorakoztatom, majd egyik gyerek kap a kezébe egy kenőkét, és fokhagymás-sós vízzel szépen megkenegeti. Betesszük a 170 °c-ra előmelegített sütőbe, és amikor szép piros, kivesszük.
Persze lehet hozzá tejfölt, sajtot, stb is kínálni, biztos elfogy.
Halihó! Ne haragudj, Virág, én teljesen abban a hitben éltem, hogy válaszoltam Neked a múltkor! Pedig naponta nézelődök odaát a Jócsonton és lassan itt is függő leszek (nem véletlen, mindkét blogon ugyanaz a kreativitás süt át), és ígérem, amint jut rá idő, válaszolok is a 7es kérdésre!
VálaszTörlésDehogy haragszom!
VálaszTörlésValamit biztosan rosszul csinálok, mert mások is vannak, akik nem reagáltak. Én nem nem akarok erőszakoskodni. :)
Bocsi Virág!! Én is rajta vagyok a témán, de még nem sikerült blogba öntenem az öt dolgot magamról...
VálaszTörlésRólad tudom, hogy tudod, mert te moderálod a hozzászólásokat. :) Kivárom, ne félj, csak már nagyon érdekel. :)
VálaszTörlésVirág, ez nagyon jópofa! Az meg igen jó, hogy nem olajban kell sütni. Bár, gondolom, azért így erősen zsemleszerű lesz, nem?
VálaszTörlésEz zsemle? Ne vicelj! :)))))))) A zsemlének nincs szeme, és szája. És azt nem kenjük be fokhagymával.
VálaszTörlésMég ha kiflit írtál volna...de nem, arra sem hasonlít.
Naszóval, sajnos be kell ismernem, szakasztott zsemle.
Húha, a viccel 2 db c...
VálaszTörlésLepénylegény:))) aranyos:)
VálaszTörlésSzia! Nagyon örülök, hogy ide találtam!!!! Csodálatos, hogy ilyen nagy családod van. Én is nagyon szeretnék :) (Nekünk még "csak" kettő van), így valószínű hat nem lesz, de még 1-2-t nagyon szeretnénk :)
VálaszTörlés